A CAAA-rendszer – testtartás szimuláció


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A CAAA rendszer olyan számítógépes módszer, amellyel 3D modellezést lehet megvalósítani. Az így előállítható embermodellekkel szinte minden testtartás szimulálható. E rendszer adottságai lehetővé teszik, hogy az ún. pálcika-modelltől kezdve a testfelszínt részben ábrázoló drótváz-modellen át szinte az emberi test belső felépítése is követhető legyen.

Ha az emberi test több részlete és ízülete is ábrázolható, értelemszerűen természetesebb mozgás szimulálható, de még szélsőséges testhelyzetek ábrázolása is lehetséges. A testmodellek kb. 10-11 mozgatható részből állnak, az egyszerűbb embermodellek 15 ponton mozgathatók, míg a bonyolultabbak kb. 70 ponton. Ezáltal alkalmasak a gerincoszlop csigolyáinak mozgatására vagy az ujjpercek anatómiailag helyes mozgásának szimulálására.

E modellek célja a mind pontosabb szimuláció ember és gép viszonylatában. Némely rendszer képes olyan műveletekre is, amelyek kimutatják a kiválasztott felhasználókra vonatkozóan a testhelyzet kényelmét is (pl. járművezetés esetében).

Az embermodellek a természetes mozgás nagy részét képesek visszaadni a mozgatási lehetőségek széles skálájának köszönhetően. E rendszerek képesek bizonyos mozgássémákat tárolni leegyszerűsítve, későbbi használatra előkészítve. Bizonyos esetekben kiszámítják az egyensúly megtartásához szükséges ellenerőket, egyes testrészek tömegközéppontját, de képesek szimulálni a járáshoz hasonló mozgásokat is.

E rendszerek lehetővé teszik az erő és testtartás, egyensúly és kényelem kapcsolatának vizsgálatát, mert munkavégzés során az erőkifejtést és testtartást kölcsönhatásban kell vizsgálni. Ezzel a rendszerrel vizsgálható egy adott hely elérhetősége és az eléréshez szükséges testtartás egymáshoz való viszonyulása. Az elérési tartományban az adott testhelyzetnek megfelelő kényelmi szint is megjeleníthető. Az ajánlott munkazónák meghatározásánál fontos a mozgatott tömeg, a mozgás gyakorisága, a munkaidő és a többi befolyásoló tényező is, pl. az emberi adottságok.

Látótér ellenőrzésénél a modell mellett a tekintet és a látási terület is látható és vizsgálható. Ennek vizsgálatára kijelzők, kezelők láthatóságának ellenőrzésekor, vagy a vezetőfülke nyílásainak értékelésekor van szükség.

Mozgásmintákat a törzs és a végtagok élethű mozgatásával érnek el. Az emberi test különböző részeiben fellépő terhelések számítását bio-mechanikai módszerekkel végzik. A testrészek tömege, tömegeloszlása, a mozgás nyomatéka, a testrészek kölcsönhatásai is szerepet játszanak az értékelésben. A megengedett határértékekkel összehasonlítva a számított értékeket a testrészek és mozgások ergonómiai értékelése végezhető el, ami szükség esetén lehetővé teszi egy kedvezőbb munkakörülmény kialakítását.

A CAAA-programok lehetővé teszik, hogy különböző munkafolyamatok kritikus testhelyzeteit elemezzék és korrigálják. A különböző testméretű embermodellek és munkahely modelljének összeillesztésével szimulálhatók különböző szituációk, amelyekkel kísérletezve kiválaszthatók az optimális adatok ahhoz, hogy különböző testméretű dolgozók megfelelő munkakörülményeit kialakítsák. Grafikusan ábrázolható a helytelen vagy kényelmetlen testhelyzet, amely hosszútávon egészségkárosodáshoz vezethet.

A számítógépes modellnek reprezentálnia kell a munkahelyen dolgozó ember antropometriai jellemzőit és a munkavégzés körülményeit és meg kell felelnie az engedélyezett tartományoknak minden számításnál és módosításnál, amelyek az átlagos emberi képességeket szimulálják. Változtatások esetén a kiinduló, eltárolt adatok a mérvadóak.

___________________

„SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)

Üléspróba – kellemetlenség-értékelő lap


Az ülés a lehető legegészségtelenebb pozíció az emberi test számára, amely az evolúció során a felegyenesedett, dinamikus mozgás és a fekvő helyzetben történő pihenés követelményei szerint alakult ki.

Az irodai munkavégzés elterjedésével a legtöbb munkavállaló ebben a testhelyzetben kénytelen a nap nagy részét eltölteni, ami hosszútávú egészségkárosodást eredményezhet. Azonban a tudatosan beépített, mozgással töltött szünetekkel és a helyes testtartásban végzett ülő munkával minimálisra csökkenthetjük a kockázatokat. A helyes testtartásban történő ülés elengedhetetlen feltétele a megfelelően beállítható ergonomikus szék.

Cikksorozatunkban szeretnénk bemutatni azokat az ergonómiai és munkaügyi szempontokat, amelyek mentén a különböző testméretekkel és esetlegesen már meglévő gerincproblémákkal rendelkező felhasználók számára kifejlesztjük az optimális testhelyzetet biztosító irodaszéket.

_____________________

A munkahelyergonómiai ellenőrzési módszerek közül a kellemetlenség-értékelő lap az egyik olyan módszer, amely a tevékenykedő, dolgozó ember legközvetlenebb és legfinomabb visszajelzéseken alapul.

Voltaképpen az ergonómia alappillére, magának a célnak, az egészséges dolgozó embernek a bevonása a korrekciós folyamatokba.

Lényeges, hogy az egészséges emberre van ehhez szükség, mert a megterheléseket, fizikai elváltozás lehetőségét csak az egészséges ember képes jelezni. Aki már elváltozásokkal együtt él, nem képes olyan típusú visszajelzésre, amely a káros hatások korábbi fázisaiban való felismeréséhez szükséges, az egészséges ember érzékenyebb szenzornak minősül.

A módszer lényege, hogy rendszeres, de nem túl sűrű időközönként kérik meg a munkavállalókat arra, hogy kitöltsenek egy adatlapot, amelyből statisztikai adatokat nyernek ki az ember testére ható káros tényezőkről. Ha kevés adatról van szó, akkor kikérdezés útján is megvalósul és a válaszokat az adatgyűjtő munkatárs rögzíti. Fontos összetevője a módszernek, hogy azonos munkahelyen dolgozó, de különböző munkavállalók visszajelzésein alapul, ezért sokkal árnyaltabb képet tud alkotni az adott munkakörülmény káros hatásairól.

Az adatlapon látható egy ruhátlan emberi alak. A következő testtájak vannak feltüntetve: nyak, váll, hát, felsőkar, derék, csípő, fenék, comb, térd, lábszár, felsőkar, alkar. Ezen a rajzon kell az adatközlőnek jelölnie, hol érez munkavégzés közben fájdalmat, fáradtságot. Ezt követően azt is meg kell adnia az adatközlőnek a bejelölt testtáj tekintetében, milyen fokú az érzett kellemetlenség: kissé kényelmetlen, közepesen kényelmetlen, nagyon kényelmetlen.

A kellemetlenséget csoportosítják aszerint is, hogy milyen testhelyzetben a legjellemzőbb, leggyakoribb: ülve, állva, felváltva.

Hasonló elven alapul a szubjektív fáradtság értékelő lap.

Itt annak is jelentősége van az adatlapon, hogy páros testtájak esetén bal vagy jobb testtájon érzi-e a fáradtságot az adatközlő. Jobbára 0-10 számskálán kell értékelni a fáradtság nagyságát.

A statisztikai adatok értékelésével pl. az adott ülőalkalmatosság  hátrányait nyomon lehet követni, meg lehet tenni a korrekciós lépéseket a káros hatások csökkentése, megszüntetése érdekében.

Mindkét adatlaptípus eredménye felhasználható akár új székek tervezéseinél is. Ilyen esetben az ülőhelyzettel kapcsolatos, de valamennyi testtájra vonatkozó adatok a leglényegesebbek az adott szék jellegzetességeinek figyelembevétele mellett. Az általunk kifejlesztett szék esetében is igyekeztünk felhasználni ilyen típusú értékelő lapokat, hogy minél emberközpontúbb irodai széket  alkothassunk.

___________________

A „SmartSeat” márkanév alatt a gerincoszlopot a lehető legkevésbé terhelő, optimális emésztési és keringési folyamatokat az egészséges testtartás révén lehetővé tevő irodaszék fejlesztését tűztük ki célul. Az egyedi mechanikai megoldásnak köszönhetően statikus, de minden irányba fokozatmentesen állítható, (gerincproblémával küzdőknél előre is) dönthető ülőlappal rendelkező, a jelenleg legfejlettebb tudományos eredményeket is figyelembe vevő, ergonomikus pozicionálható irodaszékünk a Széchenyi 2020 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén belül „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” tárgyú VEKOP-2.1.7-15-2016-00145 számú projekt keretében, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

További információ:
SmartSeat – az irodai okos szék
SmartSeat – Smart office chair
SmartSeat – Intelligenter Bürostuhl

(X)